|
|
GÁBORJÁN
ADATLAPJA
Gáborján
történelmi címere
Közigazgatás
|
Ország |
Magyarország |
Régió
|
Észak-Alföld
|
Megye
|
Hajdú-Bihar
|
Kistérség
|
Berettyóújfalui
|
Rang
|
Község
|
Irányítószám
|
4122
|
Körzethívó
|
54
|
Gáborján
honlapja |
http://web.t-online.hu/gaborja1 |
Népesség
|
Teljes
|
965
fő |
Népsűrűség
|
36,47
fő/km² |
Földrajzi adatok
|
Terület
|
26,46
km² |
Időzóna
|
CET,
UTC+1 |
|
|
Közúti
kilométer távolságok
Berettyóújalu
10,2 km
Debrecen 45,1 km
Budapest 222,8 km
Ártánd / Biharkeresztes 21,5 km
Nagyvárad 35,2 km
Torockó 262 km
|
|
|
|
|
|
|
... a kezdetektől napjainkig
Gáborján
a
kora-Árpád-kori Bihar-vár
megyéjéből alakult Bihar
vármegyéhez tartozott.
A falu írott forrásban először 1217-ben
szerepel a Váradi Regestrumnak nevezett
tüzesvaspróba
ítéletgyűjtemény egyik
esetében.
Bihar, Békés és
Szabolcs vármegyék határai a XV-XVI.
században át- és
visszacsatolásokkal többször
módosultak, de ez Gáborjánt a falut
nem érintette. A török uralom
megszűnése után, amikor a felszabadult
területeken, 1692 őszén Nagyvárad
központtal kamarai kerületet szerveztek, mind a
négy korábbi járásban
pontosan felvették a lakott és
elnéptelenedett településeket.
Gáborján a II. járásban
került összeírásra.
Bél Mátyás az 1730-as
években, Gáborjánt a
sárréti járás falvai
között említi. 1884-től
Gáborján a berettyóújfalui
járáshoz tartozott.
A monostort és a falut az eredetileg
dunántúli Gyovad nemzetségből
származó Gabriel-Gabrián
alapította, aki Biharban a XII. század
második felében már birtokos volt. A
régi magyar Gabrián
személynév alakult azután
ejtésben Gáborján-ná. A
nemzetség ősi területe Zala
vármegyében volt, ahol
emléküket őrzi a Lentitől
nyugat-északnyugatra fekvő
Gáborjánháza nevű
település. Az 1264-ben a
Nagykanizsától északkeletre fekvő
Bille vagy Béllye falu
határjárásánál,
mint szomszéd birtokos szereplő
Gáborján is a nemzetségben
úgy látszik kedvelt személynevet
viselte, de a XIV. század közepén
Gyulafia Gyováddal is találkozunk. A monostor
feltehetően bencésrendi volt.
Gáborján
és tartozékai a XIII. század
végén s még utána is
Debreceni Rofoin bán birtokai. Az 1291-94
közöttre keltezett váradi
püspöki tizedjegyzék őt tünteti
fel földesúrnak, a falu pedig a fizetett tized
összege alapján népes
település. Az 1332-1337 között
szedett pápai tized összege szerint
Gáborján közel 200 lelkes falu volt.
Gáborján népes
település volt a XVI. század első
felében, az 1552. évi
adóösszeírásban 32
és 1/2 jobbágytelkét vették
fel. A középkori templom ekkor már a
református gyülekezeté volt, melyről
1552-ből szól az első adat, 1651-ben
újították meg.
A gáborjániak 1616-ban a Vécsey
családtól örökös jogon
megváltották falujukat, sőt a néptelen
Keresztur földjét is. Majd katonai
szolgálataikért az erdélyi
fejedelmektől, elsősorban 1628-ban Bethlen
Gábortól teljes nemességet
biztosító kiváltságlevelet
kaptak. Az 1692. évi biharmegyei
összeírás szerint nemes
mezőváros, mely "sokkal nagyobb
kiváltságokkal rendelkezik mint a
hajdú városok". Tizennégy
családfőt írtak össze,
feleségeikkel és tizenhét gyermekkel.
A török hódoltság
megszűnése után a bécsi udvari kamara
a bihari városok kiváltságait nem
ismerte el. 1700-ban összeíratta a bihari
hajdúvárosokat, Gáborjánt
ekkor az 1692. évben bemutatott
privilégiumlevél ellenére nem ide
sorolták. Majd 1702-ben azokkal együtt herceg
Esterházy Pál nádor vette
zálogba a kincstártól.
Gáborján lakosait, 1715-ben 15, 1720-ban 25
családfőt, már mint jobbágyokat
írták össze.
Az Eszterházyak itteni birtokaikat 1865 után
eladták Móricz Pálnak és
Leszkay Gyulának.
1831-ben, 1855-ben, 1873-ban igen nagy
kolera-járványok tizedelték meg a
lakosságot.
Gáborján 1938-ban 1782
főnyi lakossága szín magyar anyanyelvű, a
lakosság 414 házban élt.
Foglalkozási tekintetben, döntő
többségben őstermelők.
Közoktatását református elemi
iskola és községi gazdasági
továbbképző szolgálta.
Körorvos, bába, gyógyszertár
helyben megtalálható volt.
A falu lakosai a világháborúkban,
jelentős számban vettek részt, sokan
közülük soha nem térhettek
vissza, hőseink emlékét őrzi a
rendszerváltás után emelt
emlékmű a református templom előtti
téren.
A rendszerváltást közvetlenül
megelőző közigazgatási rendszer
(közös községi
tanács), valamint a hatalmon lévő politika
nagymértékben visszavetette
Gáborján fejlődését, teljes
infrastruktúra hiánya alakult ki, több
évtizedes vívmányait is elvesztette
(pl. helyi döntés hozatal,
települési függetlenség, helyi
gyógyszertár). Politikai, gazdasági
okok miatt a lakosság nagy része
elvándorolt. Gáborján lakosainak
száma ma 965 fő, akik 320 háztartásban
élnek. A ’90-es évek elejéig
tartó népesség
csökkenés megállt és
szerény mértékű emelkedés
tapasztalható, annak ellenére, hogy igen jelentős
az idősebb korosztályú lakosok száma.
A rendszerváltást követően
Gáborján visszanyerte
települési
függetlenségét, a helyi
döntés hozatal jogát. Sorra jelentős
beruházások születtek.
Infrastruktúrával való
ellátottsága látványosan
nőtt: belterületi szilárd útburkolatok,
vezetékes gázhálózat,
telefonhálózat, piactér,
közvilágítás
korszerűsítés kerültek
kivitelezésre. Az oktatás
színvonalának javítása
érdekében a tantermek
korszerűsítése, technikai
eszközök beszerzése, modern tornaterem
építése valósult meg. A
gyermek és szociális
étkeztetés biztosítása az
intézmény
korszerűsítésével,
bővítésével megoldottá
vált. A faluképet is
szépítő parkok, emlékhelyek,
játszótér
kialakítása történt meg.
A településen élők
foglakozásának megoszlására
már nem jellemző a mezőgazdasági jelleg nagyobb
aránya, azonos az iparban,
szolgáltatásban, oktatásban
és egyéb területeken munkát
vállalókéval. A
mezőgazdasági jelleg azonban jelen van, Gazda
Szövetkezet, Családi gazdaságok
formájában eredményesen
használják ki a település
adottságait.
Gáborján az önhibájukon
kívül hátrányos helyzetű
települések közé tartozik.
Gazdasági szempontból rányomja
bélyegét a településre a
helyi munkahelyek, a munkaerő felvevő piac hiánya. A
munkanélküliek száma 18,8 %-a az
aktív korosztálynak. A
problémát súlyosbítja, hogy
e munkavállalók 64%-a tartósan
munkanélküli. Ezzel
összefüggésben a
település szociális
érzékenysége igen nagy.
A
községben Polgármesteri Hivatal,
Általános Iskola, Napközi Otthon,
Óvoda, Faluház és
könyvtár, Posta, valamint Teleház
működik. A településen
vállalkozó háziorvos, valamint
védőnő biztosítja a lakosság
alapszintű egészségügyi
ellátását. Szakorvosi,
kórházi ellátást a 10 km-re
lévő Berettyóújfalui Területi
Kórház ad.
Az alapvető élelmiszer és vegyi
árucikkek ellátását,
három helyi kereskedelmi egység látja
el. Táp és takarmányboltok,
Virág és ajándékbolt,
Presszó, Italbolt működik. Helyben lévő
pénzintézet a Pocsaj és
Vidéke Takarékszövetkezet
kirendeltsége.
|
|
|
|
|
|