Gáborján

GÁBORJÁN ... a kezdetektől, napjainkig : Így jut el hozzánk

... a kezdetektől napjainkig

Gáborján a kora-Árpád-kori Bihar-vár megyéjéből alakult Bihar vármegyéhez tartozott. A falu írott forrásban először 1217-ben szerepel a Váradi Regestrumnak nevezett tüzesvaspróba ítéletgyűjtemény egyik esetében.

Bihar, Békés és Szabolcs vármegyék határai a XV-XVI. században át- és visszacsatolásokkal többször módosultak, de ez Gáborjánt a falut nem érintette. A török uralom megszűnése után, amikor a felszabadult területeken, 1692 őszén Nagyvárad központtal kamarai kerületet szerveztek, mind a négy korábbi járásban pontosan felvették a lakott és elnéptelenedett településeket. Gáborján a II. járásban került összeírásra. Bél Mátyás az 1730-as években, Gáborjánt a sárréti járás falvai között említi. 1884-től Gáborján a berettyóújfalui járáshoz tartozott.

A monostort és a falut az eredetileg dunántúli Gyovad nemzetségből származó Gabriel-Gabrián alapította, aki Biharban a XII. század második felében már birtokos volt. A régi magyar Gabrián személynév alakult azután ejtésben Gáborján-ná. A nemzetség ősi területe Zala vármegyében volt, ahol emléküket őrzi a Lentitől nyugat-északnyugatra fekvő Gáborjánháza nevű település. Az 1264-ben a Nagykanizsától északkeletre fekvő Bille vagy Béllye falu határjárásánál, mint szomszéd birtokos szereplő Gáborján is a nemzetségben úgy látszik kedvelt személynevet viselte, de a XIV. század közepén Gyulafia Gyováddal is találkozunk. A monostor feltehetően bencésrendi volt.

Gáborján és tartozékai a XIII. század végén s még utána is Debreceni Rofoin bán birtokai. Az 1291-94 közöttre keltezett váradi püspöki tizedjegyzék őt tünteti fel földesúrnak, a falu pedig a fizetett tized összege alapján népes település. Az 1332-1337 között szedett pápai tized összege szerint Gáborján közel 200 lelkes falu volt.

Gáborján népes település volt a XVI. század első felében, az 1552. évi adóösszeírásban 32 és 1/2 jobbágytelkét vették fel. A középkori templom ekkor már a református gyülekezeté volt, melyről 1552-ből szól az első adat, 1651-ben újították meg.

A gáborjániak 1616-ban a Vécsey családtól örökös jogon megváltották falujukat, sőt a néptelen Keresztur földjét is. Majd katonai szolgálataikért az erdélyi fejedelmektől, elsősorban 1628-ban Bethlen Gábortól teljes nemességet biztosító kiváltságlevelet kaptak. Az 1692. évi biharmegyei összeírás szerint nemes mezőváros, mely "sokkal nagyobb kiváltságokkal rendelkezik mint a hajdú városok". Tizennégy családfőt írtak össze, feleségeikkel és tizenhét gyermekkel. A török hódoltság megszűnése után a bécsi udvari kamara a bihari városok kiváltságait nem ismerte el. 1700-ban összeíratta a bihari hajdúvárosokat, Gáborjánt ekkor az 1692. évben bemutatott privilégiumlevél ellenére nem ide sorolták. Majd 1702-ben azokkal együtt herceg Esterházy Pál nádor vette zálogba a kincstártól. Gáborján lakosait, 1715-ben 15, 1720-ban 25 családfőt, már mint jobbágyokat írták össze.

Az Eszterházyak itteni birtokaikat 1865 után eladták Móricz Pálnak és Leszkay Gyulának.

1831-ben, 1855-ben, 1873-ban igen nagy kolera-járványok tizedelték meg a lakosságot.

Gáborján 1938-ban 1782 főnyi lakossága szín magyar anyanyelvű, a lakosság 414 házban élt. Foglalkozási tekintetben, döntő többségben őstermelők. Közoktatását református elemi iskola és községi gazdasági továbbképző szolgálta. Körorvos, bába, gyógyszertár helyben megtalálható volt.

A falu lakosai a világháborúkban, jelentős számban vettek részt, sokan közülük soha nem térhettek vissza, hőseink emlékét őrzi a rendszerváltás után emelt emlékmű a református templom előtti téren.

A rendszerváltást közvetlenül megelőző közigazgatási rendszer (közös községi tanács), valamint a hatalmon lévő politika nagymértékben visszavetette Gáborján fejlődését, teljes infrastruktúra hiánya alakult ki, több évtizedes vívmányait is elvesztette (pl. helyi döntés hozatal, települési függetlenség, helyi gyógyszertár). Politikai, gazdasági okok miatt a lakosság nagy része elvándorolt. Gáborján lakosainak száma ma 965 fő, akik 320 háztartásban élnek. A ’90-es évek elejéig tartó népesség csökkenés megállt és szerény mértékű emelkedés tapasztalható, annak ellenére, hogy igen jelentős az idősebb korosztályú lakosok száma.

A rendszerváltást követően Gáborján visszanyerte települési függetlenségét, a helyi döntés hozatal jogát. Sorra jelentős beruházások születtek. Infrastruktúrával való ellátottsága látványosan nőtt: belterületi szilárd útburkolatok, vezetékes gázhálózat, telefonhálózat, piactér, közvilágítás korszerűsítés kerültek kivitelezésre. Az oktatás színvonalának javítása érdekében a tantermek korszerűsítése, technikai eszközök beszerzése, modern tornaterem építése valósult meg. A gyermek és szociális étkeztetés biztosítása az intézmény korszerűsítésével, bővítésével megoldottá vált. A faluképet is szépítő parkok, emlékhelyek, játszótér kialakítása történt meg.

A településen élők foglakozásának megoszlására már nem jellemző a mezőgazdasági jelleg nagyobb aránya, azonos az iparban, szolgáltatásban, oktatásban és egyéb területeken munkát vállalókéval. A mezőgazdasági jelleg azonban jelen van, Gazda Szövetkezet, Családi gazdaságok formájában eredményesen használják ki a település adottságait. Gáborján az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű települések közé tartozik. Gazdasági szempontból rányomja bélyegét a településre a helyi munkahelyek, a munkaerő felvevő piac hiánya. A munkanélküliek száma 18,8 %-a az aktív korosztálynak. A problémát súlyosbítja, hogy e munkavállalók 64%-a tartósan munkanélküli. Ezzel összefüggésben a település szociális érzékenysége igen nagy.

A községben Polgármesteri Hivatal, Általános Iskola, Napközi Otthon, Óvoda, Faluház és könyvtár, Posta, valamint Teleház működik. A településen vállalkozó háziorvos, valamint védőnő biztosítja a lakosság alapszintű egészségügyi ellátását. Szakorvosi, kórházi ellátást a 10 km-re lévő Berettyóújfalui Területi Kórház ad. Az alapvető élelmiszer és vegyi árucikkek ellátását, három helyi kereskedelmi egység látja el. Táp és takarmányboltok, Virág és ajándékbolt, Presszó, Italbolt működik. Helyben lévő pénzintézet a Pocsaj és Vidéke Takarékszövetkezet kirendeltsége.